Gázszerelői jogosultság és gázhálózat-átadás: az MMK nyilvántartás és a műszaki-biztonsági ellenőrzés

A gázenergia használata kiemelt veszélyességi üzemi tevékenységnek minősül. A gázcsatlakozó vezetékek, fogyasztói berendezések és égéstermék-elvezető rendszerek szakszerűtlen kivitelezése vagy módosítása robbanásveszélyt, illetve szén-monoxid-mérgezést okozhat. Emiatt a gázszerelés azon kevés építőipari szakterület közé tartozik, ahol a jogalkotó a legszigorúbb, személyre szóló hatósági regisztrációt és kötelező ellenőrzési protokollokat írja elő.

A Magyar Mérnöki Kamara hatósági gázszerelői nyilvántartása

Magyarországon gázszerelési munkát – a gázcsőhálózat szerelését, módosítását, gázfogyasztó berendezések bekötését és karbantartását – kizárólag olyan természetes személy végezhet, aki szerepel az elismert hatósági nyilvántartásban. A gázszerelők hatósági nyilvántartásának vezetését a jogszabályi kijelölés alapján a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) látja el.

A nyilvántartásba történő felvételhez a szakembernek igazolnia kell a szakirányú mesteroklevelet vagy szakmunkás bizonyítványt, a jogszabályban előírt szakmai gyakorlati időt, valamint az időszakos szakmai továbbképzések teljesítését. A nyilvántartásban szereplő gázszerelők fényképes gázszerelői igazolvánnyal rendelkeznek.

A megrendelő számára a legfontosabb védelmi eszköz a nyilvántartás nyilvános ellenőrizhetősége. A Magyar Mérnöki Kamara hivatalos weboldalán (mmk.hu) elérhető adatbázisban bárki ingyenesen rákereshet a gázszerelő nevére, igazolványszámára vagy működési területére. Ha a vállalkozó nem szerepel a nyilvántartásban, vagy igazolványa érvénytelen, a gázhálózaton semmilyen munkát nem végezhet.

Műszaki-biztonsági ellenőrzés (MEO) és tömörségi vizsgálat

A gázszerelési munkák elvégzését követően a hálózat nem helyezhető azonnal üzembe. A kivitelezés szakszerűségét és a csőhálózat tömörségét szigorú eljárásrend szerint kell ellenőrizni a 11/2013. (III. 21.) NGM rendeletben előírt Műszaki Biztonsági Szabályzat alapján.

1. A szilárdsági és tömörségi nyomáspróba

A gázvezeték elkészülte után, még a csövek eltakarása vagy elvakolása előtt a gázszerelő szilárdsági és tömörségi nyomáspróbát végez. A vizsgálat során a hálózatot a megnövelt tesztnyomás alá helyezik (levegővel vagy inert gázzal), és precíziós manométerrel figyelik a nyomásesést egy meghatározott várakozási időtartam alatt.

• Szilárdsági nyomáspróba: Acél- vagy rézcsöves gázhálózatnál a próbayomás 1 bar (100 kPa), amelynek során 15 percen át nem mutatkozhat nyomáscsökkenés.
• Tömörségi nyomáspróba: A szilárdsági próba sikeres lezárása után a nyomást a működési nyomás 1,5-szeresére (vagy 150 mbar-ra) csökkentik. A 15 perces várakozási idő alatt a műszer semmilyen nyomásesést nem regisztrálhat. Bármilyen nyomáscsökkenés szivárgást jelez, ami kizárja a hálózat átadását.

2. A műszaki-biztonsági felülvizsgálat (MEO)

Új gázhálózat kiépítése vagy meglévő hálózat átalakítása esetén a gázszolgáltató (területileg illetékes elosztói engedélyes) vagy a kijelölt gázfogyasztóberendezés-műszaki-biztonsági felülvizsgáló köteles műszaki-biztonsági ellenőrzést lefolytatni. Ennek során vizsgálják:

• A gázvezeték nyomvonalát, anyagát (préskötéses réz vagy hegesztett acél) és kötéseinek minőségét.
• A gázkészülék elhelyezésére szolgáló helyiség légellátását és szellőzését (légbevezető elemek megléte).
• Az égéstermék-elvezetés szabványosságát és a kéményseprő-ipari nyilatkozat meglétét.
• Az EPH (Egyenpotenciálra Hozás) védőföldelés szabályos csatlakoztatását a gázcsőre a gázóra két oldalán és a kazánnál.

Amennyiben a műszaki-biztonsági felülvizsgáló mindent rendben talál, aláírja a Műszaki-Biztonsági Ellenőrzési Jegyzőkönyvet, ami a gázóra felszerelésének és a gázellátás elindításának elengedhetetlen feltétele.

Flexibilis gázbekötő csövek és biztonsági elzárók

A gáztűzhelyek és gázkazánok bekötésénél alkalmazott szerelvényekre szintén szigorú szabványok vonatkoznak. A korábbi gumitömlők használata teljes mértékben tilos.

Előírások a csatlakozásnál:

• Rozsdamentes acél flexibilis gázcső: Kizárólag sárga védőburkolattal ellátott, MSZ EN 14800 szabványnak megfelelő, korrózióálló acél gégecső használható a készülékek bekötésére.
• Termikus biztonsági elzáró szelep (TAE): Olyan biztonsági gázcsap beépítése kötelező, amely környezeti tűz esetén (kb. 100 °C felett) automatikusan lezárja a gáz útját, megelőzve a robbanást.
• Gázszivárgás-érzékelők és szén-monoxid riasztók: B típusú (nyílt égésterű) gázkészülékek esetén EN 50291-1 szabványnak megfelelő szén-monoxid riasztó telepítése javasolt a készülék közelében.

Légellátás, szellőzés és égéstermék-elvezetés

A gázfogyasztó berendezések biztonságos működésének kritikus eleme a megfelelő égési levegő biztosítása. A nyitott égésterű (A és B típusú) gázkészülékek a helyiség levegőjét használják az égéshez. Modern, fokozott légzárású nyílászárók beépítése esetén a helyiség vákuum alá kerülhet, ami a mérgező égéstermék (szén-monoxid) visszaáramlását okozza.

Ezért a gázműszaki felülvizsgálat során kiemelt figyelmet fordítanak a nem lezárható, méretezett fali légbevezetők (pl. Aereco gépi vagy gravitációs elemek) meglétére. Zárt égésterű (C típusú, pl. kondenzációs) kazánok esetén a levegőbevezetés és a füstgázelvezetés koncentrikus vagy osztott csőrendszeren keresztül közvetlenül a szabadból történik, megelőzve a lakótér levegőjének elhasználását.

Az egyszerűsített gázkészülékcsere szabályai

Gyakori tévhit, hogy minden gázkészülék-cseréhez komplett gáztervre és hosszas engedélyezési eljárásra van szükség. A hatályos jogszabályok lehetővé teszik az úgynevezett egyszerűsített gázkészülékcserét, amennyiben az alábbi feltételek egyidejűleg teljesülnek:

• Az új készülék hőterhelése nem haladja meg a meglévő készülék hőterhelését (max. 36 kW).
• A gázfogyasztó berendezés besorolása és égéstermék-elvezetése műszakilag egyenértékű vagy biztonságosabb a korábbinál (pl. konvencionális kazán cseréje kondenzációs kazánra).
• A csatlakozóvezeték nyomvonala nem változik jelentősen.

Az egyszerűsített gázkészülékcserét kizárólag olyan nyilvántartott gázszerelő végezheti, aki rendelkezik mestervizsgával vagy gázfogyasztóberendezés-műszaki-biztonsági felülvizsgáló szakképesítéssel. A szerelő a csere elvégzése után saját hatáskörben köteles elvégezni a tömörségi és biztonsági vizsgálatokat, kitölteni a jogszabályban előírt átadási bizonylatot, és a csere tényét 8 napon belül bejelenteni az illetékes gázszolgáltatónak.

Rendszeres, 5 éves kötelező gázműszaki felülvizsgálat

Kevesen tudják, hogy az üzemelő gázfogyasztói berendezéseket és csatlakozóvezetékeket a tulajdonos köteles 10 évente, míg társasházakban és közintézményekben 5 évente műszaki-biztonsági felülvizsgálatnak alávetni. A felülvizsgálatot végző regisztrált gázszerelő ellenőrzi a kötések tömörségét, a gázkészülékek biztonsági szelepeit, az égésminőséget és a szellőzőnyílások akadálytalanságát. A felülvizsgálatról kiállított jegyzőkönyv igazolja az ingatlan gáztechnikai biztonságát.

Milyen dokumentumokat kell megőriznie a megrendelőnek?

A gázhálózaton végzett bármilyen beavatkozás után az alábbi dokumentumok eredeti példányát kell megkapnia a tulajdonosnak:

• Műszaki-Biztonsági Felülvizsgálati Jegyzőkönyv: A gázszolgáltató vagy a felülvizsgáló által igazolt átadási okirat.
• Tömörségi és nyomáspróba jegyzőkönyv: A kivitelező által aláírt mérésigazolás a tesztértékekkel.
• Gázszerelői bejelentő lap / Bizonylat: Egyszerűsített csere esetén a regisztrált gázszerelő hivatalos nyilatkozata a szakszerű munkavégzésről.
• Gázkészülék garanciajegye és beüzemelési jegyzőkönyve: A gyártói szakszerviz vagy feljogosított szervizelő általi első beüzemelés igazolása.
• Kéményseprő-ipari szakvélemény: Kéménybe kötött gázkészülékek esetén az égéstermék-elvezető biztonságos állapotát igazoló dokumentum.

Ezen iratok hiányában a gázszolgáltató egy esetleges rendkívüli ellenőrzés vagy gázszivárgás-bejelentés során a gázszolgáltatást azonnali hatállyal felfüggesztheti (kizárhatja az ingatlant a szolgáltatásból), és a rendezésig megtagadhatja az újranyitást.